Mostantól folyamatosan további fejlesztéseket, újításokat tervezünk, érdemes tehát meglátogatni és figyelemmel kísérni a honlapunkat, ahol újdonságainkat és híreinket olvashatják. Amennyiben az ügyvéd nem tudja az irodájába a személyazonosság ellenőrzésének mellőzésével történő bejutást biztosítani, úgy erre az ügyfelet a megbízás elfogadása előtt figyelmeztetni kell. Ugyancsak érdekesség, hogy a nem távmunka keretében dolgozó ügyvéd, ügyvédasszisztens számára legalább 6 négyzetméteres munkaterületet kell biztosítani. Fontos szabály továbbá, hogy államhatalmi, közigazgatási, önkormányzati szerv, igazságügyi és oktatási intézmény kizárólagos céljára szolgáló középületben, továbbá külterületi ingatlanban, valamint az ügyvédi hivatás méltóságával össze nem egyeztethető célt is szolgáló helyiségcsoportban ügyvédi iroda nem létesíthető. Az "irodaszabályzat" 2018. január elsején lépett hatályba azzal azonban, hogy a már bejegyzett irodákra és alirodákra az új előírásokat csak 2018. július elsejétől kell majd alkalmazni.
Az ügyvédi tevékenységről szóló új törvény értelmében be kell lépniük az ügyvédi kamarába azoknak a jogtanácsosoknak, akik a jövőben jogi képviseletet vagy okiratok ellenjegyzését kívánják ellátni. Az Országgyűlés kedden 130 kormánypárti igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett fogadta el az 1998-as ügyvédi törvényt felváltó, az ügyvédi tevékenységről szóló új jogszabályt. A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: egyes rendelkezései már a kihirdetését követő nyolcadik napon, a legnagyobb része azonban csak jövő év január 1-jén. A jogtanácsosnak munkáltatójával közösen kell eldöntenie, hogy fog-e olyan tevékenységet is végezni, amely csak kamarai tagság mellett lehetséges. A közszférában alkalmazott jogtanácsosok közül csak azokat érinti a kamarai belépés, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet kötelező. A törvény lehetővé teszi egy évi kamarai jogtanácsosság után az ügyvéddé válást. A jövőben a kamarába be nem lépő jogtanácsosokra az általános munkaügyi szabályokon túl nem vonatkozik speciális törvényi szabályozás.
Be kell lépniük az ügyvédi kamarába azoknak a jogtanácsosoknak, akik a jövőben jogi képviseletet vagy okiratok ellenjegyzését kívánják ellátni - ez az egyik újdonság az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényben, amelyet kedden fogadott el a parlament. Az Országgyűlés 130 kormánypárti igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett fogadta el az 1998-as ügyvédi törvényt felváltó jogszabályt. A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: egyes rendelkezései már a kihirdetését követő nyolcadik napon, a legnagyobb része azonban csak jövő év január 1-jén. A jogtanácsosnak munkáltatójával közösen kell eldöntenie, hogy fog-e olyan tevékenységet is végezni, amely csak kamarai tagság mellett lehetséges. A közszférában alkalmazott jogtanácsosok közül csak azokat érinti a kamarai belépés, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet kötelező. A törvény lehetővé teszi egy évi kamarai jogtanácsosság után az ügyvéddé válást. A jövőben a kamarába be nem lépő jogtanácsosokra az általános munkaügyi szabályokon túl nem vonatkozik speciális törvényi szabályozás.
Az elfogadó nyilatkozat kézhez vételét követően e-mailben fogjuk tájékoztatni Önt a megváltozott befizetési kötelezettségéről, mellékelve a módosított díjesedékességi értesítőnket. Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy az Egyesülethez beérkezett nagytömegű módosítási igényekre való figyelemmel a visszaigazolásokat 2018. január hó 31. napjáig tudjuk visszajuttatni a tagjaink részére. A MÜK vonatkozó szabályzata értelmében ugyanakkor felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összege megegyezik a fentiekben hivatkozott, káreseményenként számított legalacsonyabb összeg 160 százalékával. Ezen felül a szabályzat a felelősségbiztosítás megfelelősége tekintetében további követelményeket állapít meg. Az adótanácsadói tevékenységet folytatók kapcsán pedig előírja, hogy az erre vonatkozó, többletfeltételeket tartalmazó biztosítással kell rendelkezniük. A szabályzat 2018. január elsején lépett hatályba, ezzel egyidejűleg a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi, 7/2011 (X. 24. ) sz. MÜK szabályzata és az ügyvédi kamarák által elfogadható ügyvédi felelősségbiztosításról szóló 1/2000 (V. 22.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Alábbi cikkünkben, mivel a 2018/5–6. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó szakmai újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő 2017-ben megjelent utolsó számát vettük górcső alá, az abban közzétett Magyar Ügyvédi Kamarai szabályzatok közül válogattunk. E heti összeállításunkban az ügyvédek névhasználatáról, az irodákkal szemben támasztott követelményekről, az irodagondoki tevékenységről, az ügyvédi társulások és irodaközösségek részletes szabályairól, valamint az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegéről olvashatnak. Tartalom: Az ügyvédek, ügyvédi irodák névhasználata Az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó ún. irodaszabályok Irodagondnoki szabályzat Szabályzat az ügyvédi társulásról és az irodaközösségről Az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege Az ügyvédi tevékenységet folytatók névhasználatáról szóló új ügyvédi kamarai szabályzat általános elvei között a cégtörvényből ismert névvalódiság, valamint a névkizárólagosság elve köszön vissza, a fogalmak részletes meghatározásával.