Sokféle névvel illetik: adókedvezmény betegségek után, személyi kedvezmény, személyi jövedelemadó kedvezmény, súlyos fogyatékossági adókedvezmény. Sokan nem ismerik, nem hallottak róla, pedig a jogosultság nagyszámú embernél fennáll. Egyes egészségügyi problémákkal küzdve fontos, hogy ismerjük és éljünk a jogszabályok adta lehetőségeinkkel. Jelen írásunkban azt foglaljuk össze, hogy az adókedvezmény kiknek jár és milyen módon igényelhető. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv. ) 40. § (1) bekezdése alapján a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától, ezen állapot fennállása idején havonta az összevont adóalap adóját csökkenti az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez alapján elmondható, hogy a jogszabályban meghatározott összeg minden olyan hónapban visszaigényelhető, amikor a súlyos fogyatékosság akár egyetlen napra is fennáll - azt az SZJA-bevallásban lehet visszaigényelni minden érintett hónapra vonatkozóan.
A személyi kedvezményt tehát azok vehetik igénybe, akik a rendelet mellékletében meghatározott betegségek/fogyatékosságok valamelyikével élnek, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint (a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. 29) számú EüM rendelet alapján) megállapításra került. Ki és milyen időszakra állapíthatja meg a jogosultságot? A kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a fogyatékossági támogatásra, rokkantsági járadékra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni. A szükséges igazolást a háziorvos vagy a betegség sajátosságaiból adódóan érintett szakorvos állítja ki. A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. 29) számú EüM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a 335/2009. 29) Kormányrendelet mellékletében meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.
Ez éves szinten 100. 440 forint adókedvezményt jelentett az érintettek számára. 2022-ben tovább emelkedett az adókedvezmény a minimálbér megemelt összegéhez igazodóan. A kedvezmény igénybevételével a 200. 000 forintos minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összegével lehet csökkenteni az adóalapot, így a kedvezmény összege 10. 005 forint havonta. Ez éves szinten 120. 060 forint kedvezményt jelent. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll. A kedvezményt továbbra is a súlyosan fogyatékos személyek vehetik igénybe, tehát azok, akik a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenvednek, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Fogyatékossági támogatásra jogosult az a tizennyolcadik életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy állapota kromoszóma rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, autista, vagy halmozottan fogyatékos állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, és önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
Személyi kedvezmény, köznyelvben súlyos fogyatékosság után járó adókedvezmény elszámolása 2021-ben változik. A jogosultság továbbra is a 335/2009. (XII. 29. ) Kormány rendeletben felsorolt betegségek után áll fenn, de eddig adókedvezmény volt, idéntől adóalapkedvezmény. 2020-ig a személyi kedvezményt akkor lehetett igénybevenni, ha az első házasok illetve családi adó kedvezmény igénybevétele után maradt adó, amit vissza lehetett igényelni. Fontos végig gondolni 2021-ben az igénybevehető kedvezményeket, mert idén változott a sorrend az igénybevételnél. 4 gyerekes édesanyák adókedvezménye személyi kedvezmény (súlyos fogyatékosság) első házasok kedvezménye családi adó- és járulék kedvezmény Az adókedvezmények igénybevétele mindenkinek a saját döntése, viszont a számítása egyes esetekben bonyolultsága miatt már lehet szakembert kíván. Példa: Példa Péternek havi jövedelme 350. 000. - forint, személyi kedvezményre jogosult, gyereke nincs, viszont 2020-ban nősült, és ő veszi igénybe az első házasok kedvezményét.
A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani. A rokkantsági járadék megállapításának nem előfeltétele szolgálati idő megléte. A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, ennek egyedül az egészségi állapot szabhat korlátot. A jövedelem után meg kell fizetni az egyéni társadalombiztosítási járulékot. A kereset utáni személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségnél érvényesíthető a fentiekben már ismertetett személyi kedvezmény. The post 2022-ben növekedett a személyi adókedvezmény súlyos fogyatékosság esetén appeared first on Adó Online. Share This Story, Choose Your Platform!
SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY a kedvezményre jogosultság szempontjából az, aki a) a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben meghatározott betegségben szenved vagy fogyatékossággal él, vagy b) rokkantsági járadékban részesül, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesül. Igényérvényesítés Az adókedvezmény érvényesítésének feltételei: > olyan jövedelem, mely az összevont adóalapba tartozik (jogviszonytól, jogcímtől, rendszerességtől függetlenül), > meglévő orvosi igazolás vagy rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozat. Az orvosi igazolást szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, ha az állapot végleges, a háziorvos állítja ki. Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot megnevezésén túl, annak kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben felülvizsgálat szükséges. Az igazolást évente ki kell állítani, kivéve ha a jogosult személy állapota véglegesnek tekintendő. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.
Az orvosi igazolást, határozatot nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül meg kell őrizni, hogy esetleges adóellenőrzés esetén a kedvezményre való jogosultság igazolható legyen. Az adókedvezmény az éves adóbevallásban érvényesíthető. Ha a magánszemélynek munkaviszonya, megbízása stb. alapján rendszeres jövedelme van, akkor már a fizetendő adóelőlegnél - a munkáltatónak (kifizetőnek) adott adóelőleg-nyilatkozat alapján – sor kerülhet a kedvezmény levonására. Utólagosan a kedvezmény az szja-bevallás önellenőrzésével érvényesíthető, ha ez korábban valamilyen oknál fogva elmaradt. Ha az adóév elteltével - akár több év teltével - utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül visszamenőlegesen az éves adóbevallások önellenőrzésével érvényesíthető. Megjegyzés: Az összevont adóalapot egyéb kedvezmények is csökkenthetik, ilyen a négygyermekes anyák kedvezménye, az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény.
(l:1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról) A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra, ha vakok személyi járadékában részesül, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Ezekről az ellátásokról azonban nevezett lemondhat a fogyatékossági támogatás igénybevétele érdekében. A fogyatékossági támogatás mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni. A kereset utáni személyi jövedelemadó fizetésnél érvényesíthető a személyi kedvezmény. A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét. Az ellátást a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27. ) MT. rendelet szabályozza. Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.
A fogyatékossági támogatás mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni. A kereset utáni személyi jövedelemadó fizetésnél érvényesíthető a személyi kedvezmény. A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét. Az ellátást a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27. ) MT. rendelet szabályozza. Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani. Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető.
A személyi kedvezmény összege az adóelőleg alapját csökkenti jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összegével, azaz 2021-ben havi??? :? forinttal. (A táblázatban a 2020. évi minimálbér szerepel, csak a példa érthetőségéért, amint meg lesz a 2021. évi minimálbér javítva lesz. ) Bruttó bér: 350 000 Ft Személyi kedvezmény: -53 700 Ft (161000/3) 2020. évi minimálbér Első házasok kedvezménye -33 335 Ft adóalap csökkentés módosított bruttó adóalap: 262 965 Ft SZJA -39 445 Ft 262. 965*15% SZJA TB -64 750 Ft 350. 000*18, 5% tb járulékok nettó jövedelem 245 805 Ft Továbbra is lehetőség van évvégén egy összegben igénybe venni a kedvezményt, illetve évvégén rendezni, amennyiben egész évben jogosultsága volt, de nem minden hónapban lett érvényesítve.